"Mi a történelem? A múlt visszhangja a jövőben. A jövő tükröződése a múlton." – Victor Hugo
"A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek." – Vörösmarty Mihály
"A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek." – Vörösmarty Mihály
Sokan mondják, hogy a történelem az élet tanítómestere, és minden jel arra mutat, hogy Salamonnak ebben a dologban is igaza volt: semmi igazán új dolog nincsen a nap alatt. Talán éppen ezért tartotta olyan fontosnak ez a rendkívüli bölcsességgel megáldott ember, hogy gyermekei és olvasói figyelmét felhívja a tanulás, a megértés, az emlékezés fontosságára. Az általa mondott példabeszédek közül számos feljegyzett tanítás int bennünket arra, hogy támaszkodjunk az előttünk járók szavára, hogy tapasztalataikat ne vessük meg és tanácsaikat ne feledjük. Könyvének negyedik fejezetében azt mondja, hogy az az ember, aki így tesz, bölcsességet talál, mely megóvja őt, sőt, életet ad neki.
Lapozzuk hát fel mi is saját történelmünk könyvének lapjait!
Lapozzuk hát fel mi is saját történelmünk könyvének lapjait!
--
A kezdetek.
A XX. század harmincas és negyvenes éveinek fordulóján egy Korvin Henrik nevű istenfélő kisiparos költözött családjával Paksra a Kiskunságról, Isten hívásának engedelmeskedve. Henrik férfiszabóként kezdte polgári életét az akkoriban kevésbé jelentékeny halászfaluban, s közben – az evangélikus pap jóvoltából – imaórákat vezetett a hívek számára. A megtérők, megújulók száma növekedni kezdett, számos Szentlélek-keresztség történt. |
| Korvin Henrik, alapító lelkészünk. |
A történelem egyik legviharosabb zugában elődeink sem éltek zavartalanul: előbb a háború szakított szét családokat, aztán a politikai hatalom igyekezett megnehezíteni a hit megélését. Az első években a gyülekezet minden tagját érték politikai támadások. Mindenki megjárta a fogdát, a vallatást – a férfiakat ütlegelték, napokig benn tartották ok nélkül, a hit gyakorlását megtiltották. A tagság azonban kitartott.
A szektának nyilvánított mozgalom gyülekezési jogát megszüntették "katonai szolgálat megtagadásával államellenes tevékenységre", a magántulajdon elvetésére, törvény- és jogszabálysértésre hivatkozva. A háború árnyékában a politikai helyzet számára nem voltak kívánatosak a béke evangéliumát hirdető felekezetek. A testvérek illegálisan, házaknál, illetve félillegalitásban, az Evangélikus Lelkészi Kar védelme alatt gyűltek össze.
A rendeletek megszegéséért Henriket fél éves internálással eltávolították a gyülekezet éléről és családja köréből. Hozzá hasonlóan más vezetőket is értek mindenféle megaláztatások szerte az országban.
Az üldözés nem érte el célját, a mozgalom élt és virult: a nehéz helyzetben a testvérek még buzgóbban hordozták egymás terhét. A szolgálattevők naponta tettek meg óriási távolságokat gyalog vagy kerékpáron, hogy az örömhírt hirdessék, miközben ők maguk is létminimumon tengődtek.
Az alakulás nehézségeit jól jellemzi, hogy a századfordulón születő, szerveződésre már a 20-as évek közepén kísérletet tevő országos mozgalomnak számos kisebb-nagyobb csoportosulása három és fél évtized alatt több, mint egy tucat nevet viselt. A keretek stabil kialakulása az 50-es, 60-as évek során történt meg. A paksi testvériség a kezdetekben az Apostoli Keresztény Gyülekezethez, a szabadkai prófétás mozgalom zászlóvivőjéhez állt legközelebb. 1949-től az Evangéliumi Keresztyének nevű tömörüléshez, 1962-től pedig az Evangéliumi Keresztyének-Pünkösdiek Közösséghez tartozott. Az egyház névváltoztatását követően, 1974-től viseltük az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Paksi Gyülekezete nevet, 2011 óta pedig a Magyar Pünkösdi Egyház részeként Paksi Pünkösdi Gyülekezet vagyunk.
A megmaradás évei.
A politikai ellenállás enyhülésével a gyülekezet berendezkedett a kor adta lehetőségek felhasználására. A kommunista éra idejében a gyülekezést már nem tiltották formálisan, ugyanakkor minden nyilvános vallási tevékenységet elnyomás alatt tartottak. Az ideológiai és politikai manipuláció hatására más egyházak, de a nép részéről is sok megvetésnek és gúnynak voltak kitéve testvéreink, akik ebben az időben házaknál találkoztak. A negyvenes évek végétől Korvin Henrik lelkipásztor mellett K. Szűcs József és Kalincsák Mihály vendégszolgálók gondozták a hívek lelki egészségét. |
| A legkorábbi fénykép a Gyülekezet tagságáról; készült 1952-ben. |
 |
| Korvin János a hatvanas években. |
A hatvanas évek elején igen szoros kapcsolat alakult ki a baptista és a pünkösdi testvériség között, mely számos személyes barátsághoz is vezetett. Ebben az időben rendszeresen tartottak közös imaórákat, Bibliaórákat és Istentiszteleteket elődeink. A gyülekezeti szolgálatokat Kalincsák Mihály gyakori látogatásai is segítették.
 |
| az Eötvös utcai imaház felújított homlokzata |
A nyolcvanas évek elején, szellemi megújulás hatására (és a politikai ellenállás enyhülésének eredményeképpen) egyre nyíltabban vállalhattuk hitünket. Nagy hatással voltak ebben az időben a Berecki-házaspár és Szomor Imre látogatásai is. Az évtized végén került Gerjenbe Hatvani István református lelkész, aki egészen 2010-ig, áthelyezéséig rendszeres vendégszolgálója volt a Gyülekezetnek.
A mozgalmas évek.
A nyolcvanas évek második felében a mozgolódás tovább nőtt, a változás szelei egyre érezhetőbben, sürgetőbben fújtak. Ebben az időben alakult meg első alkalommal a Vezetőség a lelkipásztor támogatása és a gyülekezeti terhek megosztása érdekében. Tagjait kezdetben Korvin János pásztor és Weller József presbiter mellett Korvin Tibor, Krisztián István és Weller István alkották. Ez a kör hamarosan bővült Simon Istvánnal, Korvin János vejével. István lelkes és dinamikus szolgálatára számos fiatal tért meg. |
| a Gyülekezet tagsága egy 1989 körüli fényképen |
 |
| Durkó Albert pásztorrá avatása 1990-ben |
Nem sokkal ezután, 1989-ben költözött a közeli Madocsa településre Durkó Albert, a békési pünkösdi család sarja. Hamar otthonra lelt a gyülekezetben, a Vezetőség is tagjai közé hívta, ő pedig elkezdte kibontakoztatni ajándékait. Karizmatikus személyiségével és fiatalos, a kor szellemével nagyon jól egyező lelkesedésével igazi felüdülést hozott a paksi testvériség életébe. Miután Korvin János 1991-ben, életkorára hivatkozva visszaadta a pásztori szolgálatot a Vezetőségnek, felkentünk Albertet a Gyülekezet lelkipásztorává.
A rendszerváltozással – és Albert nem csekély hatására – gyülekezetünk nagyon felbátorodott. Az evangélium nyilvános képviselésére mindig is szükség volt, de ebben az időszakban egyszerre nőtt meg az erre való igény, fogékonyság, és az evangélium hirdetésének lehetősége. Ezt felismerve, felelősségünk és küldetésünk tudatában mi is nyilvános, utcai rendezvényeket kezdtünk szervezni, klubot indítottunk fiataloknak, kulturális rendezvényeket szerveztünk, házicsoportokat indítottunk a városban és a körzetben. 1991-ben alapítottuk meg a Mégis Van Remény egyesületet, mely később alapítványként folytatta és folytatja tevékenységét, többek között egy országos, akkreditált Népfőiskolát működtetve. 1994-ben, az evangélikus testvérekkel vállvetve Continental koncertet szerveztünk; bábcsoportokat állítottunk fel, sátoros ünnepet szerveztünk, női missziót indítottunk, és ebben az évben vásároltuk meg jelenlegi gyülekezeti házunk telkét is.
 |
| az 1994-es Sátoros ünnep rendezői csapata |
Erre időszakra jellemző volt a jelentős fluktuáció, és a szélesedő a nagyvenyimi misszió. Ebben az időben kezdett szolgálatokat vállalni Fábián Csaba testvérünk.
 |
| Szentesi Zoltán beiktatása 2001-ben |
Ezt követően Korvin János ismét vállalta a pásztorlást, amiről végül 2005-ben, összesen 45 évnyi aktív szolgálat után végleg lemondott. A gyülekezet vezetését Weller István vállalta el vezető presbiterként. Hét év pásztor nélküli időszak következett.
István szolgálatát több vendégszolgáló is segítette, köztük elsősorban Michael & Brenda Costello, Bill & Elaine Koehler amerikai misszionáriusok, illetve Kovács Dénes és Anikó lelkészházaspár és lelkigondozók. Ebben az időben indultak újra jelenleg is működő misszióink, így a Continental-koncertek mint éves nyilvános rendezvénysorozat, és a rendszeres női alkalmak. Újra elkezdtük látogatni az Idősek Otthonát, és elindultak a Mégis Van Remény Egyesület Népfőiskolájának paksi kurzusai is.
 |
| a Gyülekezet tagsága 2003-ban |
A legújabb idők.
 |
| Weller István presbiter, 2011 |
A következő két év legfontosabb célja a vezetői kör szemléletformálása, a belső ajándékok, képességek megtalálása és (végső soron) a pásztortalálás volt. Ezt segítendő végezték el a gyülekezet szolgálattevői a Krisztus Iskolája kurzust és a Céltudatos Vezető tanfolyamot. A hétről-hétre jelentkező feladatok megoldását, a szolgálatok szervezését a soros operatív vezető, a tanítást pedig részben saját, részben meghívott szolgálattevők végezték. Ebben a rövid időben különösen sok Igehirdető, tanító fordult meg a gyülekezetben.
A lelkipásztor választást megelőző felkészülés intenzív folyamatának végeredményeként 2010 decemberében D. Nagy Tamást kérte fel a Vezetőség a pásztori feladatok vállalására. Miután a Gyülekezet is örömmel fogadta a javaslatot, Tamás pedig igenlően válaszolt, a szolgálatba állítás 2011. január 1-jével, a nyilvános, ünnepélyes beiktatás pedig 2011 februárjával megtörtént.
A lelkipásztorválasztást megelőző időszak komoly munkája D. Nagy Tamás pásztorlása mellett tovább folytatódott. A Vezetőség Tamással együtt elvégezte a Céltudatos Gyülekezet kurzust annak érdekében, hogy tanulságokat vonjon le a Gyülekezet múltjával kapcsolatban, és meghatározza annak jövőjét, irányát, stratégiáját. A Barnabás Csoport munkája és Brad Baker mentor személyes támogatása hatalmas szerepet játszott annak meghatározásában, hogy milyen közösség szeretnénk lenni. Segítségükkel radikális döntéseket születtek, meghatároztuk bibliai célunkat, küldetésünket és értékrendünket.
 |
| a 70 éves évfordulót ünneplő vendégek |
| A 90 éves Korvin Jánossal a helyi Fortuna Rádió készített interjút 2014-ben, melyben a Gyülekezet múltjáról is sok érdekesség elhangzik. Letölthető az első rész és a második rész is. |
| A 2014-ben készült interjú megpróbálja bemutatni az utat, melyen Isten hűségesen vezetett bennünket 70 éven át. |
Szintén 2014 őszén nyitottuk meg Adomány Sziget elnevezésű adományboltunkat azzal a céllal, hogy még elérhetőbbek legyünk városunk számára, új kapcsolatokat találjunk, és forrást teremtsünk a Gyülekezet helyi és külmissziói számára. Az Adomány Sziget megnyitását a svéd testvéreinknél látott példa inspirálta, akik a nyitókészlet adományozásával is segítettek bennünket.
 |
| a Gyülekezet tagsága 2003-ban |
A Tamás beiktatását követő; években legfontosabb célunk az volt, hogy a Gyülekezet barátságos, befogadó hellyé váljon, ahol bárkit örömmel fogadunk. Az új gondolkodásmód és az emiatt hozott sok-sok változtatás alapjaiban kezdte átrajzolni a közösség dinamikáját, és lassan láthatóvá, érezhetővé is vált. 3-4 év elteltével elérkezettnek láttuk az időt, hogy a barsátságosság mint legfőbb törekvés és erősítendő; jellemvonás mellé felvegyük a szabadság igényét – olyan szabadságot, ami lehetővé teszi, hogy Krisztusért szenvedélyesen és megalkuvás nélkül éljünk, és amiből természetes módon következik az evangélium proaktív és hatékony megosztására, megélésére törekvés.
Jelenleg a gyülekezet működését tovább segíti az operatív vezető, aki a Vezetőség tagjai közül kerül ki és néhány hónapra kap megbízást. A Gyülekezet irányítását a hét tagú Vezetőség felügyeli, a különféle szolgálatok pedig különböző munkacsoportok koordinálásában folynak.
Gyülekezetünk átalakulásának természetes folytatásként vettük Istentől az indíttatást és a lehetőséget, hogy új épületbe költözzünk. A Tolnai út 42. szám alatt sikerült megszereznünk egy épületrészt, melyet elkezdtünk saját céljainknak megfelelően átalakítani és felújítani. Az épületváltás hosszas projektnek ígérkezik, melyet több lépésben tervezünk megvalósítani. Az első fázist 2021 első félévében befejeztük, amely során az emeleten kialakítottuk a vasárnapi közösségi élet számára átmenetileg alkalmas teret, és június 6-án megtartottuk az első istentiszteletet az új helyszínen. Terveink szerint egy rövid megpihenés után az alsó szint kialakításával folytatjuk a munkát.
--
Életünket sokan sokféleképpen hasonlították már utazáshoz. Régi himnuszunk is így vall: "Csak vándorok vagyunk – fenn van a Hon." Gyülekezetünk élete is egy vándorút: Isten akaratát, céljait igyekezzük megvalósítani, hogy bennünk o éljen és jelenjen meg. Ugyanakkor tagjaiként mi magunk is folyamatosan változunk, hogy egyre jobban megismerhessük ot. És miközben megismerjük ot, o is változtat mind bennünket, mind Gyülekezetünket.
A történelem a leggrandiózusabb történet, ami valaha esett, mivel sosem ér véget. oseink hagyatékát folytatjuk mi, a mienket pedig folytatják majd a bennünket követok. A történelmet mi írjuk, valamennyien; épp most születik. A dolgunk nem a teljes teljes terv megértése, mivel mi csak színészek vagyunk, és nem rendezok. A mi dolgunk az, hogy engedelmesen kövessük a Szövegkönyvet, életünk játékát nyújtva az Élet Rendezojéért, az egész világ nagyérdeműje elott.
Ha nem is látunk és értünk mindent, vágyunk mégis, hogy az o útján járva utazzunk ebben az izgalmas életben, míg a végso megállóig el nem jutunk: ohozzá.
A történelem a leggrandiózusabb történet, ami valaha esett, mivel sosem ér véget. oseink hagyatékát folytatjuk mi, a mienket pedig folytatják majd a bennünket követok. A történelmet mi írjuk, valamennyien; épp most születik. A dolgunk nem a teljes teljes terv megértése, mivel mi csak színészek vagyunk, és nem rendezok. A mi dolgunk az, hogy engedelmesen kövessük a Szövegkönyvet, életünk játékát nyújtva az Élet Rendezojéért, az egész világ nagyérdeműje elott.
Ha nem is látunk és értünk mindent, vágyunk mégis, hogy az o útján járva utazzunk ebben az izgalmas életben, míg a végso megállóig el nem jutunk: ohozzá.
--
Forrás:
[1] Tóth, László; Makovei, János; Kovács, Béla; Pataky, Albert: A Pünkösdi Mozgalom Magyarországon. (Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Budapest, 1998)
[2] Varga, Eszter: Krónika I, II, III (Paksi Pünkösdi Gyülekezet)
[2] családi fényképalbumok
[3] személyes visszaemlékezések (Korvin Hedvig, Korvin János, Weller Eszter, Weller István)
Történelmi konzulens: Korvin Hedvig
A Gyülekezet történelmének képi összefoglalója ebben az albumban is megtalálható:
https://picasaweb.google.com/paks.epk/Tortenelem
A Gyülekezet vizuális idovonalon összefoglalt történelme az alábbi timeglider alkalmazásokban is megtekintheto:
Történelmi összefoglaló és Lelkipásztoraink
Egyházunk történelmérol bovebb beszámoló a központi honlapon található:
Nemzetközi történelem, Magyarországi történelem.
[1] Tóth, László; Makovei, János; Kovács, Béla; Pataky, Albert: A Pünkösdi Mozgalom Magyarországon. (Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Budapest, 1998)
[2] Varga, Eszter: Krónika I, II, III (Paksi Pünkösdi Gyülekezet)
[2] családi fényképalbumok
[3] személyes visszaemlékezések (Korvin Hedvig, Korvin János, Weller Eszter, Weller István)
Történelmi konzulens: Korvin Hedvig
A Gyülekezet történelmének képi összefoglalója ebben az albumban is megtalálható:
https://picasaweb.google.com/paks.epk/Tortenelem
A Gyülekezet vizuális idovonalon összefoglalt történelme az alábbi timeglider alkalmazásokban is megtekintheto:
Történelmi összefoglaló és Lelkipásztoraink
Egyházunk történelmérol bovebb beszámoló a központi honlapon található:
Nemzetközi történelem, Magyarországi történelem.
